Költözés

A blogot technikai okok miatt át kellett helyeznem a blog.hu-ra.
 http://kharapisztisz.blog.hu/
Szeretettel várok ezentúl mindenkit ott!
nicku  :)

Statisztika

Ez az írás a Gondolkodom, tehát vagyok cikkem folytatása. A kérdéses tanulmányról van benne szó és arról miként látja mindezeket a dolgokat ez a volt vén.

"Amikor azoknak az embereknek a számáról van szó, akiket kizártak, vagy azoknak, akik maguktól hagyták el a Szervezetet, amíg tag voltam, én is azt hittem, hogy ez egy elenyésző szám. Számos aktív Tanú nincs azzal tisztában, hogy azok száma, akik már nincsenek a Szervezetben, igazából egy hatalmas szám, és ezt az adatot a saját kiadványukból ki is lehet számítani. Az igazság kedvéért szükséges kiszámolnunk a pontos adatot, mert ezzel ők nem foglalkoznak, a számszerű növekedésből és az új tagok számából (amelyre az Őrtorony nagyon büszke) lehet egyértelmű következtetéseket levonni. Minden évben az Őrtorony Társulat kiad egy Évkönyvet, amiből ezek a statisztikai adatok elérhetőek. Néhány évvel ezelőtt egy aktív Tanútól kaptam egy számítást, ami az Évkönyv alapján az 1996-2012-es periódust érinti. A lista adatai itt találhatóak:

Év	Legnagyobb szám	Megkereszteltek	Kizártak/ elhalálozottak nélkül	A legnagyobb szám a következő évben a megfigyelthez viszonyítva	Elhalálozottak/ kiközösítettek	Növekedés %
1996	5413769	366579	5780348	5599931	180417	3,121213463
1997	5599931	375923	5975854	5888650	87204	1,459272599
1998	5888650	316092	6204742	5912492	292250	4,710107205
1999	5912492	323439	6235931	6035564	200367	3,213104827
2000	6035564	288907	6324471	6117666	206805	3,269917753
2001	6117666	263431	6381097	6304645	76452	1,198101204
2002	6304645	265469	6570114	6429351	140763	2,14247424
2003	6429351	258845	6688196	6513132	175064	2,617507023
2004	6513132	262416	6775548	6613950	161598	2,385017419
2005	6613950	247746	6861696	6741444	120252	1,752511332
2006	6741444	248327	6989771	6957854	31917	0,456624402
2007	6957854	298304	7256158	6957854	298304	4,111046094
2008	7124443	289678	7414121	7313173	100948	1,361563967
2009	7313173	276233	7589406	7508050	81356	1,071967951
2010	7508050	294368	7802418	7659019	143399	1,837878975
2011	7659019	263131	7922150	7782346	139804	1,76472296
2012	7782346	268777	8051123		8051123	100

Aki ezekből kiszámolja, világosan láthatja a kizártak és az elhalálozottak számát 1996-tól egészen 2012-ig, a szám ijesztő: 2 436 900. Ne felejtsük el, hogy ez a Szervezet ma valamennyivel több, mint 7 millió személlyel számol. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az elhalálozási ráta általában számítva 10-től 25%, de legyen ebben az esetben 50%  (ami teljességgel lehetetlen), megkapjuk azt az ijesztő tényt, hogy az elmúlt 15 évben több mint 1 millió ember lett kiközösítve, vagy hagyta el ezt a Szervezetet. Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a Szervezetbe való visszatérés nagyon könnyű, és ezt én, mint volt vén, meg is tudom erősíteni, hogy így van. Tehát, hol vannak ezek az emberek? Mit csinálnak, és miben hisznek? Lehetséges volna, hogy ezek az emberek mind „elméjükben betegek” lennének, mint ahogy az Őrtorony egy nem régi folyóiratában meg is írta? Lehetséges volna, hogy ezek az emberek egyenesen „elesők” az Őrtorony egy másik értelmezése szerint, vagy talán jó okai vannak annak, hogy ilyen sok ember hagyja el őket? Természetesen, ezek közül az emberek közül sokan vannak, akiket erkölcstelenség miatt zártak ki. De ha e közül az 1 millió ember közül csak 10% az, aki azért hagyta el a szervezetet, mert nem ért egyet egyes tanításokkal és ők őszintén hisznek a Szent Írás más értelmezésében, -viszonzásképpen pedig a többi Tanú Sátán magvának, hitehagyottnak, démonok munkatársainak, stb. nevezi őket, megszakítanak velük minden kapcsolatot, még akkor is ha családtagról van szó - akkor valami tényleg nem stimmel ezzel a Szervezettel. Vajon Isten jóváhagyja az ilyen viselkedést, hogy e propagandának ártatlan áldozatai legyenek, embereket pedig túlzottan megítéljenek?

A valóságban azok száma, akik elhagyják ezt a Szervezetet és közben semmilyen erkölcstelen dolgot, vagy ehhez hasonlót nem is tettek, sokkal nagyobb, mint azt az egyszerű Tanúk gondolnák. Azok is emberek, akik valamilyen erkölcstelenségbe keveredtek, őket is a Szervezet vonzotta be, hiszen hajlamuk volt az igazság és szellemiség felé. Miért nem térnek sokan vissza? Az Őrtorony ezt nem fogja fel: mert saját magát tette Isten helyébe és mindenki aki nem akar része lenni ennek a Szervezetnek, az automatikusan szerintük gonosz. Véleményem szerint Istennek semmi köze sincs ehhez az emberi szervezethez, és úgy látszik vannak még egy millióan, akik hozzám hasonlóan így vélekednek.

Szavaimmal nem szeretném se elítélni, se támadni Jehova Tanúit, még kevésbé eltorzítani az igazságot. Az igazságot nem lehet megváltoztatni, mindegy milyen szemszögből nézzük, mennyire nézzük a tényeket őszintén, vagy csapjuk be magunkat. Hangsúlyozom, ahogy Jehova Tanúinak joguk van hangoztatni miben hisznek, ugyanúgy ezek a jogok másokat is megilletnek. A legmeglepőbb számomra az, hogy többször találkozok Tanú ellenes személlyel most, amióta nem vagyok Tanú, mint amíg még tag voltam.

Mindezek miatt célszerű megvizsgálni minden tényt, akár elhagyni készülünk, vagy visszamenni szeretnénk ebbe a szervezetbe."


Forrás:  http://slobodnemisli.wordpress.com/povratak-u-organizaciju/
Pdf: 
http://slobodnemisli.files.wordpress.com/2013/09/statistika-iskljuc3b6enih-osoba-iz-organizacije-jehovinih-svedoka.pdf

Gondolkodom, tehát vagyok

 

Nagyon sok különböző oka létezik annak, hogy fiatalok és idősek egyaránt elhagyják Jehova Tanúi szervezetét. Különböző okai lehetnek a kiközösítéseknek is, de létezik egy protokoll, amely során egy személy viszonylag gyorsan visszatérhet a szervezetbe. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy minél több időt van valaki a szervezeten kívül, annál kisebb esélye van a visszatérésének. Bár érdemes megjegyezni, némelyek - igaz, nagyon csekély százalék - tíz év után visszamennek.

Természetesen a visszatérésnek különböző okai lehetnek. Vannak, akik nehezen élik meg, hogy a család kerüli őket, és olyanok is vannak, akik nem tudnak szembenézni ezzel a kegyetlen világgal, és képtelenek saját döntéseket hozni. Vannak akik magányosak, és nem érzik jól magukat abban a társadalmi környezetben, amibe csöppentek. Sőt, vannak Tanúk, akik továbbra is azt hiszik, hogy a Társulat Isten szervezete és Jehova választotta ki ezeket az embereket. Függetlenül ettől, sokan vannak akik a kezdetektől fogva bűntudattal, alacsony önértékeléssel rendelkeznek azt gondolva, hogy ők nem fognak bejutni Isten új rendszerébe.

Viszont, ugyanez a tanulmány kimutatta, ha valaki ma olyan anyagot talál, ami miatt rájön a tényekre, ismétlem tényekre, akkor az a személy látni fogja, hogy a szervezet felső vezetése nagyon sok mindent elhallgat az egyszerű tagok elől és elferdítik az ezzel kapcsolatos igazságokat. Az ilyen ember nagy valószínűséggel soha nem fog visszatérni a szervezetbe, mert az isteni kinevezésben többé már nem hisz, illúziói szertefoszlanak. Azzal biztosan egyetértesz, hogy a vallás és a hit nem ugyanazt jelenti. Jézus nem alapított semmilyen vallást, se szervezetet. Minden családtag egyéni felelőssége megtalálni saját útját, szeretni, hatni és segíteni környezetében.

Ami Jehova Tanúi szervezetét illeti, minden extagnak azt tanácsolom, ha még nem tette meg, hogy keressen tényeket erről a szervezetről, a kezdetektől egészen napjainkig, arról is milyen gyümölcsöket teremnek. Az Őrtorony éppen ezért tiltja a tagoknak, hogy olvassanak, az úgynevezett Sátán irodalmában. A legjobb lenne ezekben a témakörökben vizsgálódni:

• A ”két tanú” szabály miatt több ezer pedofilt takargatnak, akik továbbra is gyerekeket molesztálnak, míg az Őrtorony nem hajlandó változtatni ezen a szabályon.
• Nem segítenek az áldozatokon, a pedofíliát nem a bűnözés kategóriájába sorolják, hanem bűnként kezelik.
• Történelmi eseményeket tantételként állítanak be a saját igényeiknek megfelelően.
• Más szabályok elfogadása országonként, a világ különböző részein.
• Az ENSZ-szel való titkos kapcsolatuk, kiszivárgása után félrevezető magyarázkodások.
• Beteljesületlen próféciák, hogyan tették tönkre ezrek életét.
• Állandó változtatások az orvosi kezeléseket illetően.
• Volt tagok büntetése azzal, hogy kerülni kell őket, amit az Őrtorony határozottan tagad.
• Tanok testreszabása bibliaversekkel, Újvilág fordítás, ami nagyon alacsony minőségű a szakértők szerint is, szavaikat az Őrtorony kiragadottan idézi.
• Jézus Krisztus elhanyagolása, pozícióját, szerepét, természetét illetően.

Amikor az ember felfedezi ezeket a témákat, a szervezet felé gyűlölet és neheztelés alakul ki, de arra kérek minden korábbi Tanút, ha csak teheti bölcsen kezelje ezeket. Ha egy személy megszabadul az illúzióitól, saját életét nézze, hiszen fel kell találnia magát ebben a nem éppen szerető világban. De hiszem azt, hogy minden ember ajándék Istentől, függetlenül attól hogyan hívja Istenét, vagy hogyan imádja. A kérdés csak az, hogy képesek vagyunk-e látni és megmutatni a szeretetet mindenki felé.

Ami pedig a legfontosabb, amikor az ember megszabadul egy vágyálomtól és felfogja, hogy ez az igazi élete. Nem él tovább a múltban vagy a jövőben, hanem a jelenben él, aminek értelme van. Az ember érzi az életet, az élet pedig realitássá válik, a problémák ellenére. Ezek a problémák pedig könnyen megoldhatóak.

Hiszen gondolkodom, tehát vagyok.

Forrás:

http://whoismob.webs.com/apps/blog/show/32753173-mislim-dakle-postojim

5 perces önismereti gyorsteszt. Mi az amit magadról és a világról gondolsz?

A világot és annak történéseit mindenki egyedi módon tapasztalja meg és a nézőpontok, rálátások mindig különböznek. Van egy egyszerű, de mégis különleges teszt, amely sokat elárul gondolkodásmódodról, érzésvilágodról, világképedről.

A teszt 8 kérdést tartalmaz, amelyre gyorsan válaszolnod kell azzal a gondolattal, ami először jut eszedbe. A kérdések gyakorlatilag elképzelt élethelyzetek, amelyekbe bele kellene helyezd magad képzelőerőd által és megfigyelned, hogy mit csinálnál, hogyan cselekednél az adott helyzetben. Mi az, amit tennél?
Hogy segítségedre legyen, vegyél egy papírt és ceruzát és jegyezd le a válaszokat. A teszt egyik alapszabálya hogy azt írd le, ami először átfut az elméden illetve azt az érzést, amelyik először megjelenik. Ha egyes válaszok ismétlődnek, nem gond, bátran jegyezd le újra meg újra.
Olvasd a kérdéseket sorrendben és ne siess. Míg nem sikerült megválaszolni a kérdést addig ne haladj tovább a következőre, hiszen lehet, hogy befolyásolni fog az előző válasz, és ne keresd ki a kiértékelését. Mindent szép sorban a maga idejében. A teszt hozzávetőleg 5 percet rabol el az idődből. Belevágsz?
1. A tengeren vagy és elindulsz felfedezni azt. Hogy érzed magad? Figyelj az első benyomásra. Hogy jobban menjen a gyakorlat az elején lehunyhatod pár pillanatra a szemed is.
2. Az erdőben sétálsz, figyeld meg a részleteit. Milyen érzés? Írd le.
3. Hogyan érzed magad, ha felnézel a kék égre és látod szállni a sirályokat?
4. És ha látsz lovakat vágtázni? Vesd papírra mit gondolsz és érzel.
5. A sivatagban vagy. Egy fal előtt állsz, amelyen egy kis repedést látsz. A résen keresztül a túloldalon észreveszel egy oázist tele vízzel és pálmafákkal, mit teszel?
6. A sivatagban vagy teljesen kiszáradva és kimerülve a napsütéstől. Hirtelen megpillantasz egy kanna vizet. Mi az, amit először teszel? Itt az számít, mit cselekednél. Írd le bármennyire is banálisnak tűnhet.
7. Egy este eltévedsz a sűrű erdőbe. Megpillantasz egy kis erdei házikót, amelyben lámpafény pislog. Mi az, amit teszel?
8. Teljesen elvesztődtél a ködben. Mi az, amit tennél, hogyan viselkednél? Milyen érzés?
Minden egyes kérdés illetve élethelyzet szimbolikus értelmet nyer a teszt esetében. Most pedig eljött az idő hogy megnézd a megfejtést. A kép alatt megtalálod a kiértékelést és igyekezz arra, hogy érzelmi intelligenciád által megtaláld a kapcsolatot a kérdések és a válaszok között és legyen ez a rövid kis teszt egy aprócska lépés az önismereted útján. Ha tetszett és hasznosnak bizonyult oszd meg másokkal is.

Kiértékelés

1 . Az élethez, érzelmekhez, érzésekhez való viszonyod
2. Megmutatja, hogy hogyan érzed magad a bőrödben a családon belül.
3. A másik nemhez való viszonyodat mutatja
4. Az emberekhez való hozzáállásodra világít rá.
5. Az életstratégiáid, az hogy hogyan oldod meg a nehezebb életfeladatokat
6. A társválasztás és a nemi élethez való viszonyodat mutatja
7. A házassággal kapcsolatos élethelyzetre világít rá.
8. A halálhoz való viszonyodat segít megérteni.

Forrás:  http://filantropikum.com/5-perces-onismereti-gyorsteszt-mi-az-amit-magadrol-es-a-vilagrol-gondolsz/

Amikor gyógyul a szívünk

"Csodálatos szerv a szív. Nemcsak életet ad, hanem életet tart fenn. Mellkasunk közepén, bennünk, éjjel-nappal dolgozik. Szimbolikusan, szívünk az érzelmeink központja. És ez nem véletlen.
Szívünk szorosan össze van kapcsolva idegrendszerünkkel és lelkünkkel. A stressz, ingerültség, szorongás, félelem, harag, düh csak egy pár azon érzelmeink közül, amelyek direkt hatnak a szívműködésre. A szorongó, félős ember szíve gyorsabban ver, a dühös, haragos emberek nagy része előbb-utóbb magas vérnyomástól fog szenvedni. Szívünknek nem tudunk hazudni: abban a pillanatban megérzi a hazugságot, elkezd gyorsabban dobogni, jelez nekünk, hiába maradunk kívülről látszólag nyugodtak, s ezután már csak az igazság képes megnyugtatni szívünket. A szív sosem hazudik, csak mi, emberek. Ez a csodás kis szerv a legérzékenyebb hangulatváltozásainkra, érzelmi világunk kavalkádjaira, lelkünk rezzenésére.

Mi lakozik a szívedben?
Csodálatos anyanyelvvel lettünk megáldva. Talán nem is lehet tisztábban kifejezni, leírni érzelmeket, mint magyarul. A magyar ember, amikor boldog, úgy tud örvendeni, hogy „mindjárt kiszökik a szíve a helyéről”, képes „megdobbantani szívünket” régi szerelmünk, ha szomorú „kiönti a szívét” annak, aki meghallgatja, ha megbocsátást nyer „leesik egy kő a szívéről”, a köszönetre is „szívesen” válaszol, és a napot is így kezdi: „Szívem első gondolata Hozzád száll fel, Istenem, Te őriztél meg az éjjel, maradj ma is énvelem…”, és így is zárja: „Ó, édes Istenem, hálát rebeg lelkem, hogy egész napon át úgy szerettél engem. Bánom sok vétkemet, Szent Fiadnak vére mossa meg kegyesen szívemet fehérre…”. Érdemes megfigyelni, tudatosan (akár le is lehet jegyezni papírra), hogy egy nap leforgása alatt hányszor is használunk olyan kifejezéseket, amikben benne van a „szív” – ezt azért is tartom fontosnak, mert a mi, saját „szívünk” van benne, ezt használjuk nap, mint nap (hisz minden ember egyetlen saját bejáratú szívvel rendelkezik), s nem is tudjuk mire használjuk, annyira magától érthetőnek vesszük szavainkat, anélkül, hogy valódi jelentésükre gondolnánk, igazi mondanivalójukra, s főleg forrásukra: „valóban szívemből szóltam?”. A szív mindig válaszol ilyenkor, csak bátran meg kell kérdezni.
Azt mondjuk, hogy ez meg az az ember „kőszívű”, „lágyszívű”, a másiknak viszont „hatalmas szíve van”, „arany szíve van”, vagy éppen „összetörték a szívét”, s ami nem emberhez méltó, ha valaki úgy ismert, hogy „nincs szíve, szívtelen”. Pedig minden embernek van szíve, csak talán éppen a mi számunkra nem jut az ő szívéből, hisz „megkeseredett szívű”, „keményszívű”, gondoljuk. Talán nem is a lélek tükre a szem, hanem a szívünkké, mert embertársaink sokkal hamarabb észreveszik rajtunk, azt, ami a szívünkben van, mint azt, ami a lelkünkben. A szívünkre kevésbé vagyunk képesek maszkot adni gondolatainkkal, szavainkkal, viselkedésünkkel, hisz roppant érzékeny, azonnal észreveszi a hamisságot. És a szívünk annyira becsüli önmagát, hogy tudja, hogy hamisság nem méltó hozzá. Mi is őszinteséggel tartozunk neki, ez a legkevesebb, ha valóban tiszteljük.

A szívünkben az lakozik, aminek mi otthont adunk benne. És ez így rendben is van, csak ennek az a hátulütője, hogy szívünk nem képes akármit elbírni. Vigyáznunk kell mit „melengetünk szívünkön”, minek adunk otthont. Lelkünk sokkal erősebb szívünknél, ő megbír be nem gyógyult sebeket, fájdalmat, haragot, bánatot, sokkal okosabban tud értelmet adni nekik, főleg egy erős lelket nem kell félteni, de a szív erre nem képes, ez neki sok, egy igazi teher.

Ha harag és neheztelés lakozik szívünkben, bánat, féltékenység, félelem, netán szégyen, magány, megnehezedik szívünk, valósággal súlya lesz annak, hogy ezeket napról napra szívünkben cipeljük. Szívünk elfárad a nagy teherhordásban, egyre nagyobb erőkifejtésre van szüksége, hogy munkáját ellássa, hogy életet tartson fenn. Majd elérkezik egy pont, amikor már nehezére esik ezt a munkát ellátni, elégtelen lesz ereje. Csodálkozunk, hogy „szívelégtelenségre” szedünk gyógyszert, rengeteget, hisz nincs az a gyógyszer, ami segíteni tud neki, sok gyógyszer kell, na meg aztán közben a szív is próbál segíteni önmagán, megkéri szervtársait (ereket, tüdőt, májat, veséket), hogy segítsenek be neki, de sok ideig ezek sem képesek tartani a frontot, mert még mindig nagy a teher, aztán ezek is megbetegednek, elégtelenek lesznek nemcsak a szív helyett dolgozni, hanem saját munkájuk ellátásához is. Mi is fáradékonyabbak vagyunk, nehezebben lélegzünk, életkedvünk lassan lassan elhagy, s a teher az sajnos még mindig ott a szívünkben… A legveszélyesebb az, ha szívünkbe örökre harag, magány, neheztelés, szeretethiány költözik: ezek képesek hirtelen „szétszakítani szívünket” – a szó szoros értelmében!

Szívünkben az lakozik, akinek mi otthont adunk benne. Nemcsak érzelmeinknek adhatunk otthont szívünkben, hanem minden olyan embertársunknak, igazi nagy találkozásoknak, élettapasztalatnak, hitünknek, mindennek, amiket érzelmeinkkel hozzákapcsolunk. „Szívünkben hordozzuk és őrizzük” szeretteink emlékét, ott élnek bennünk.

A szabad szív
Amikor lelkünk gyógyul, lelkünk nagyon sokat segít nekünk benne, nagyon nagy teret ad a gyógyulási folyamatnak, sok mindenre rávezet, megmutatja az utat, időt ad nekünk, sok mindenre tanít bennünket. De a szívünk gyógyulása nem így történik. A szívünk nagyon érzékeny, nagyon sok tudatos odafigyelést, törődést igényel részünkről. Szívünk gyógyulása egy olyan folyamat, amelyben mi is kötelező módon, aktívan részt kell vegyünk! Ez a mi „szívügyünk” – ugye, érted? Nem ígérem, hogy könnyű lesz, de ne add fel a munkát a szíveddel, könnyen megtanulható, és ne feledd, hogy mindenkinek csakis egy szíve van, annyival tartozol a tiednek, hogy segíted meggyógyulni. Ő is segít neked élni.
Ennyi a dolgod: NYISD MEG A SZÍVEDET!
Ez az első dolgod s egyben a legfontosabb! S nem az, hogy mély önvizsgálatot tarts, bocsáss meg azoknak, akiknek meg kell, s szeresd önmagad, engedd el, amit el kell engedni, ezt majd mind később, mindent sorjában.
Annyi minden fölösleges neheztelést, haragot, ragaszkodást, szomorúságot beengedtél, beköltöztettél, odahorgonyoztál, „szívedbe zártál”… – mostmár érted miért az az első, dolgod, hogy nyisd meg szívedet? Csak egyszerűen nyisd meg újra, s meglátod, úgy fog onnan kirepülni minden fölösleges kis neheztelés, bánat, harag, félelem, ami nem méltó szívedhez, mint a huzat! De nem minden, csakis azok, amik nem igényelnek aktív munkát.
Hamár így megnyílt a szíved, megkönnyebbülsz egy kicsit, a szívedbe áramló fény megvilágítja, mindazt, ami benne van. Nézz körbe, most már jobban szemügyre veheted mi is lakozik benne, s ami ott maradt, ami még mindig ott van, ezzel kell dolgozni. Ebben a fényben, amit most beengedtél szívedbe, mikor megnyitottad, megvizsgálhatod, hogy mi igényel megbocsátást, elengedést, mi az amit meg kell tartani, mi az aminek nincs méltó helye a szívedben, mi nincs a helyén, mi az az új valami, amit igényelsz a szívedben, mindent szépen sorjában, hisz már megnyitottad:  

FELSZABADÍTOTTAD! Most már szabad a szíved.
A szív amikor szabad, csak szeretni tud! A szabad szív szeretete a szeretet szabadsága – a legtisztább, őszinte, mentes minden ragaszkodástól, félelemtől. Szabadon áramlik benne a szeretet, hála és hit, szabadon eltudod dönteni, hogy mi méltó szívedhez, hogy mire is van szüksége valójában szívednek.
A szívünk nemcsak éltet, életet tart fenn, hanem gondolkodni és döntéseket is tudunk hozni a szívünkkel. Sőt: szívünk szerint is tudunk cselekedni.
Csak nyisd meg a szíved – és a többit tedd a szíved szerint."

A szív útja

„Kövesd a szívedet, bárhová vezet. Igen, olykor veszélybe sodorhat, de ne feledd, éppen ezekre a veszélyekre van szükséged ahhoz, hogy éretté válj. Néha tévútra vezet majd, de ne feledd, azok a tévutak is a fejlődés részei. Sokszor elbuksz majd, de állj talpra, mert úgy gyűjthetsz erőt, ha elbuksz, majd ismét talpra állsz. Ezáltal válhatsz teljessé.” (Osho)

Forrás:

http://filantropikum.com/amikor-gyogyul-a-szivunk/